Miért félsz?
Miért félsz? Megfogom a kezed.
Nem bánt most senki
Gyere hajsd ide a fejed.
Álmodj csak kedves
Védőn takarlak be.
És ha felébrednél
Majd én hozok neked vizet.
Miért félsz? Gyere, vigyázok rád
Őrzöm csókod, amíg alszol
Lassan elringatlak kezemben
Az inged vasaltan feszül a reggelre
A bőrönd is alszik még ma este
Egy éjszaka még a miénk.
Álmodozunk az álomban
Kínlódó testünk egy perce megpihen
Megfogjuk egymás kezét
Azt hiszem, soha el nem ereszted
A bőrönd is alszik meg ma este
Álmodj csak te is kedvesem
Gyűlölt reggel hiába mosolyog az ég
Zárt szemhéjam alatt zokogok
Megölellek, indulj a nagyvilágba
Gyere inkább vissza.
Csak zenél az átkozott telefon
Indulok utamra én is monoton
Szerelemmel simítom az ágyneműdet.
Egy perc álom.
Egy emlékérintés.
Halk sóhaj.
Végtelen szerelem, amely soha
nem múlik el